Szakmai háttér

(NEMZETKÖZI KITEKINTÉS – JÓ GYAKORLATOK)

A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar MunkatudományiA Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar MunkatudományiKutatócsoportja kilenc évvel ezelőtt alakult. Az alapításkor meghatározottakszerint a csoport fő célja a munkatudomány háttérterületeinek gyakorlati alkalmazására és amunkaügyi szakpolitikák fejlesztésére vonatkozó tudományos kutatások megvalósítása voltés ma is az. A megalakulás óta eltelt időszakban a Munkatudományi Kutatócsoport 16 különbözőmélységű és kiterjedésű kutatást végzett. E kutatások nagyobb része a munkaszervezéshez,a munkaszociológiához kötődő foglalkoztatási, munkaerőpiaci előrejelzéseket is tartalmazóelemzéseket foglalt magában. Emellett jelentős területe volt a csoport tevékenységénekaz ergonómia és a munkaegészségügy részdiszciplína, valamint a foglalkozási rehabilitációfejlesztéshez való hozzájárulás mind hazai, mind nemzetközi szinten.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért KözhasznúNonprofit Kft. támogatásával 2017. március 1-el kezdtük meg a „Foglalkozási rehabilitációtösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi kitekintés – jó gyakorlatok)” címűkutatásunkat, amelynek általános célja a foglalkozási rehabilitáció nemzetközi gyakorlatánaktapasztalatai alapján elősegíteni a szakpolitikai döntések megalapozását a fogyatékossággalélő és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának motiválása és elősegítéseérdekében. A nyolc hónap alatt megvalósult kutatásban kilenc ország (Anglia, Ausztria, Csehország,Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Svédország, Szlovákia) vizsgálatárakerült sor. A kutatás megalapozására átfogó dokumentumelemzést és analitikus,összehasonlító (cross-case analysis) jellegű módszert alkalmaztunk. A tanulmány tartalmimegállapításaihoz a hazai és a nemzetközi irodalomra, a szakpolitikától és a munkáltatóktólkapott anyagokra, illetve korábbi kutatásainkra, tanulmányainkra, közöttük is elsősorban „Arehabilitációs kvóta és hozzájárulás hatása a munkáltatók befogadói magatartására Magyarországon”című elemzésünkre és természetesen a jelenlegei kutatásunkra támaszkodtunk.

Bővebben ...

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A Közösen a Jövő Munkahelyeiért Alapítvány támogatásával 2016. évben készült kutatásunk célja, hogy válaszokat keressünk a munkaerőpiac és a digitalizáció közötti összefüggésekre, az új generációk munkaerőpiaci szerepére, az életpályákhoz kapcsolódó tényezőire. A munkaerőpiac radikális változáson megy keresztül többek között a megállíthatatlan technikai fejlődésnek köszönhetően. A digitalizáció tovább szélesítette a felülszegmentált munkaerőpiacot és annak kompetenciaszükségletét. Hatással van az egyre erőteljesebben jelentkező generációs problémákra is. Azt gondoljuk soha nem volt ilyen mély szakadék az egy munkahelyen dolgozó aktív generációk között. A változás oka egyszerű: az ipari társadalmat fokozatosan felváltotta az információs társadalom, majd a tudásalapú társadalom, amely teljesen átírja az emberek közötti kommunikáció rendjét. Az internet megkönnyíti az információk megszerzését, ugyanakkor megváltoztatja az emberek közötti viszonyok jellegét és soha nem látott generációs konfliktusokat szül. Kutatásunk témája a digitális kompetenciák és munkaerőpiac összefüggéseinek vizsgálata az egész életen át tartó tanulás pályaorientációs aspektusaiból.

A 21. században a digitális kompetenciával való rendelkezés nemcsak az infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférést és azok használatát jelenti, hanem magában foglalja a kapcsolódó és megfelelő ismeretek, készségek és attitűdök birtoklását is. Egy, a teljes Európai Unióra kiterjedő 2014-ben elvégzett kutatás a digitális befogadásról és készségekről megállapította, hogy az unió népességének közel 47%-ának digitális kompetenciái elégtelenek, és ez magában foglalja azt a 23%-ot, akik semmilyen digitális kompetenciával nem bírnak.1 Kutatásunk a digitális kompetenciákat, a pályaorientációt a társadalom, a gazdaság, a foglalkoztatáspolitika, a munkaerőpiac, az oktatás összefüggéseiben vizsgálja országos szinten és megyei minták alapján.

Bővebben ...

PSZICHÉS ZAVAROK FELISMERÉSE ÉS KEZELÉSE A MUNKAHELYEN

A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési KarA Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kartámogatást nyert partnereivel a magyar-horvát IPA Határon Átnyúló EgyüttműködésiProgram keretében „Pszichikai akadályozottság és a munka világa” című projektjére.A pályázati együttműködésben horvát részről az Eszéki Egészségház (DomZdravlja Osijek, DZO), magyar részről civil szervezetként a Humán InnovációsCsoport vett részt. A projekt több szakaszból állt. Megelőzte egy ex ante felmérés,majd a végrehajtási időszakban a dokumentumelemzést műhelymunkákkal és egyempirikus kutatással (kérdőívekkel, interjúkkal és fókuszcsoportos vizsgálatokkal)egészítettük ki, valamint célul tűztük ki egy módszertani kézikönyv elkészítését is.

Magyarországon és Horvátországban is a mindenkori foglalkoztatáspolitikaegyik legnagyobb kihívása a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztathatóságánakelősegítése. Különösen korunk új betegsége, a pszichés akadályozottság,illetve az ezzel összefüggő előítéletek leküzdése jelent problémát.

Bővebben ...

PÉLDATÁR

A tartósan fennálló egészségi problémával, fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségénekA tartósan fennálló egészségi problémával, fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségénekmegteremtésére vonatkozó szándék uniós szinten az 1961-ben elfogadott, s az ótatöbbször módosított Európai Szociális Kartával – az Európai Unión belüli szociális jogokategyedülálló összefogottságban tartalmazó nemzetközi egyezménnyel – indult útjára. Az ’97-ben született amszterdami szerződés a Szociális Kartát beemelte az Európai Unió alkotmányosjellegű dokumentumai közé és az unió társadalmi kirekesztés elleni stratégiájában ismérföldkövet jelentett. A munkaerő-piaci esélyegyenlőség biztosítását is magában foglalóstratégia ugyanis szükségessé tette a munka világából különböző okból, mértékben és módonkirekesztettek – a munkanélküliek, a fogyatékos személyek, az etnikai kisebbségek tagjai,illetve az egyéb alacsony jövedelmű és hátrányos helyzetű csoportok – azonosítását annakérdekében, hogy a célirányos intézkedések meghozatalával munkaerő-piaci (re-)integrációjuk a lehető legszélesebb körben – lehetőleg a nyílt munkaerőpiacon – megvalósulhasson.

Atipikusnak nevezzük azon foglalkoztatási formákat (atypical job), amelyek eltérnek a határozatlanidejű, hagyományosan alkalmazott munkaviszonyban történő teljes munkaidős foglalkoztatástól.Magyarországon a Munka Törvénykönyve (továbbiakban Mt.) a következőketsorolja az atipikus munkavégzés körébe: részmunkaidős foglalkoztatás, rugalmas munkaidő,kötetlen munkaidő bedolgozói jogviszony, távmunka és típusai, otthon végzett munka, mobiltávmunka (pl.: tanácsadók, területi képviselők, üzletkötők), virtuális irodában végzett munka,távmunka-központokban (teleirodában). E mellett a teleházakban végzett munka, kölcsönzöttmunkaerő, munkakör megosztás (job-rotation), alkalmi munkavállalás, önfoglalkoztatás, diákokfoglalkoztatása, ösztöndíjas foglalkoztatás (munkatapasztalat-szerzés biztosítására jönlétre), megbízási jogviszony (Ptk. szabályozza).

Bővebben ...