(NEMZETKÖZI KITEKINTÉS – JÓ GYAKORLATOK)
A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar MunkatudományiA Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar MunkatudományiKutatócsoportja kilenc évvel ezelőtt alakult. Az alapításkor meghatározottakszerint a csoport fő célja a munkatudomány háttérterületeinek gyakorlati alkalmazására és amunkaügyi szakpolitikák fejlesztésére vonatkozó tudományos kutatások megvalósítása voltés ma is az. A megalakulás óta eltelt időszakban a Munkatudományi Kutatócsoport 16 különbözőmélységű és kiterjedésű kutatást végzett. E kutatások nagyobb része a munkaszervezéshez,a munkaszociológiához kötődő foglalkoztatási, munkaerőpiaci előrejelzéseket is tartalmazóelemzéseket foglalt magában. Emellett jelentős területe volt a csoport tevékenységénekaz ergonómia és a munkaegészségügy részdiszciplína, valamint a foglalkozási rehabilitációfejlesztéshez való hozzájárulás mind hazai, mind nemzetközi szinten.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért KözhasznúNonprofit Kft. támogatásával 2017. március 1-el kezdtük meg a „Foglalkozási rehabilitációtösztönző rendszerek kilenc országban (nemzetközi kitekintés – jó gyakorlatok)” címűkutatásunkat, amelynek általános célja a foglalkozási rehabilitáció nemzetközi gyakorlatánaktapasztalatai alapján elősegíteni a szakpolitikai döntések megalapozását a fogyatékossággalélő és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának motiválása és elősegítéseérdekében. A nyolc hónap alatt megvalósult kutatásban kilenc ország (Anglia, Ausztria, Csehország,Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Svédország, Szlovákia) vizsgálatárakerült sor. A kutatás megalapozására átfogó dokumentumelemzést és analitikus,összehasonlító (cross-case analysis) jellegű módszert alkalmaztunk. A tanulmány tartalmimegállapításaihoz a hazai és a nemzetközi irodalomra, a szakpolitikától és a munkáltatóktólkapott anyagokra, illetve korábbi kutatásainkra, tanulmányainkra, közöttük is elsősorban „Arehabilitációs kvóta és hozzájárulás hatása a munkáltatók befogadói magatartására Magyarországon”című elemzésünkre és természetesen a jelenlegei kutatásunkra támaszkodtunk.
A fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának elősegítéseaz elmúlt évtizedekben kiemelt jelentőségűvé vált mind Európában, mind Magyarországon. A foglalkozási rehabilitációt ösztönző rendszerek alapvető célja a munkaerőpiacratörténő belépés, az esélyegyenlőség, az integráció elősegítése, az egyéni képességek és készségekfejlesztése alapján a foglalkoztathatóság biztosítása. A komplex rehabilitáció összetetttevékenységek láncolata, magában foglalja az orvosi, a szociális, a lelki, a képzési, a foglalkozásirehabilitációt és a kapcsolódó motivációt.
Napjaink Európájában a fogyatékossági politika a következő alapelveken nyugszik: a fogyatékossággalkapcsolatos általános jogok érvényesítés; egyenlőség és esélyegyenlőség; pénzügyiés szociális biztonság; önrendelkezés és önérvényesítés; megközelíthetőség; befogadás éstudatos részvétel. Kutatásunk első részében megvizsgáljuk és bemutatjuk azokat a stratégiákatés politikákat, amelyek jelentősen befolyásolják a fogyatékossággal élő és megváltozottmunkaképességű emberek foglalkoztatásának filozófiáját és irányait. A 2010–2020 közöttiidőszakra vonatkozó Európai Fogyatékosságügyi Stratégia átfogó célkitűzése az, hogy erősítsea fogyatékossággal élő emberek pozícióját annak érdekében, hogy teljes mértékben élhessenekjogaikkal, és teljes körűen részt vehessenek a társadalomban és az európai gazda5ságban, különösen az egységes piac keretében. A Bizottság nyolc cselekvési területet jelölt ki:akadálymentesítés, részvétel, egyenlőség, foglalkoztatás, oktatás és képzés, szociális védelem,egészség és külső fellépés. Ezen belül a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességűszemélyek munkavégzésével kapcsolatos fő üzenet továbbra is az integrált foglalkoztatás,az esélyegyenlőség, a lehetőség szerinti teljes élet elősegítése. Még az első részbenbemutatjuk a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű személyek számát ésösszetételét Európában, kitérünk a kötelező foglalkoztatás és a rehabilitációs hozzájáruláselvi, elméleti alapjaira úgyis, mint a munkáltatói érdekeltségi rendszer meghatározó eszközére.
A második részben a foglalkozási rehabilitáció ösztönző rendszerét ismertetjük a már említettkilenc ország gyakorlata alapján. A vizsgálat során, az összehasonlíthatóság érdekébenkialakítottunk egy szempontrendszert, amelynek területei a következők: általánosmunkaerőpiaci helyzetkép; a fogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberekhelyzete; a foglalkozási rehabilitáció intézményei és feladatuk; a foglalkozási rehabilitációösztönző rendszere (támogatások, szolgáltatások); a rehabilitációs kvóta és hozzájárulás gyakorlata.Mindegyik ország esetében bemutatunk egy-két jó gyakorlatot, törekedve a sokszínűségre.Ebből adódóan a jó gyakorlatok között találunk profiling rendszereket, amelyek afogyatékossággal élő és megváltozott munkaképességű emberek kompetencia alapú foglalkoztathatóságánakfejlesztését határozzák meg. Találunk példát a befogadó munkahelyekreis, ahol az integrált foglalkoztatás, vagy a tranzitálás napi gyakorlattá vált.
Jelen tanulmányunk harmadik részében végeztük el a kilenc ország gyakorlatának összehasonlítóelemzését. Általános tapasztalatkén elmondhatjuk, hogy az egyes országok specifikumaitleszámítva sok azonos pontot találunk a foglalkozási rehabilitáció eszközrendszerében.A vizsgált országokban a korábbi orvosi rehabilitációs koncepciót felváltotta a komplexfoglalkozási rehabilitáció szemlélete. Kutatásunk tapasztalatai szerint a munkaerőpiaci főárambahelyezés az integrált foglalkoztatás módszerei és eszközei az országok gyakorlatába,ugyan eltérő módon, de beépültek. Van, ahol a foglalkozási rehabilitáció elemei kizárólagfőáramú programokban realizálódnak, míg másokra a kombinált programok (intenzív tanácsadás,képzési programok, foglalkoztatási ösztönzők, közvetlen munkahelyteremtés, vállalkozásindításiösztönzők) a jellemzők. A kutatási területen a fogyatékossággal élő emberekfoglalkoztatási stratégiai, foglalkoztatáspolitikai koncepcionálása, akciótervi maghatározásai,az európai értékek alapján, hiányosságokkal ugyan, de realizálódnak. Az európai államokfoglalkoztatási intézkedéseit e tárgykörben alapvetően három csoportba lehet sorolni. Ezek akövetkezőek: fogyatékosság-függő beavatkozások; általános foglalkoztatási intézkedések;kvótarendszerek. A vizsgált országok közül Angliában, Svédországban nem alkalmazzák akvóta és a hozzájárulás eszközét, míg Hollandiában egy sajátos rendszert alakítottak ki.
Európában megváltoztak a munkaerőpiaci körülmények, mivel a kínálatvezérelt munkaerőpiacotfelváltotta a keresletorientált munkaerőpiac, amelyre a szakpolitikák késve reagáltak.Az új ipari fellendülés további kihívásokat állít a munkáltatok és a munkavállalók elé. A fogyatékossággalélő és megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkozási és foglalkoztathatóságiesélyei akkor javulnak, ha az egész életen át tartó tanulás filozófiája megfelelőalapot biztosít a komplex rehabilitáció során. Következtetésképpen tanulmányunkban láttatniszeretnénk azt is, mennyi teendő van még a foglalkozási rehabilitációs területén.