PÉLDATÁR
A tartósan fennálló egészségi problémával, fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségénekA tartósan fennálló egészségi problémával, fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségénekmegteremtésére vonatkozó szándék uniós szinten az 1961-ben elfogadott, s az ótatöbbször módosított Európai Szociális Kartával – az Európai Unión belüli szociális jogokategyedülálló összefogottságban tartalmazó nemzetközi egyezménnyel – indult útjára. Az ’97-ben született amszterdami szerződés a Szociális Kartát beemelte az Európai Unió alkotmányosjellegű dokumentumai közé és az unió társadalmi kirekesztés elleni stratégiájában ismérföldkövet jelentett. A munkaerő-piaci esélyegyenlőség biztosítását is magában foglalóstratégia ugyanis szükségessé tette a munka világából különböző okból, mértékben és módonkirekesztettek – a munkanélküliek, a fogyatékos személyek, az etnikai kisebbségek tagjai,illetve az egyéb alacsony jövedelmű és hátrányos helyzetű csoportok – azonosítását annakérdekében, hogy a célirányos intézkedések meghozatalával munkaerő-piaci (re-)integrációjuk a lehető legszélesebb körben – lehetőleg a nyílt munkaerőpiacon – megvalósulhasson.
Atipikusnak nevezzük azon foglalkoztatási formákat (atypical job), amelyek eltérnek a határozatlanidejű, hagyományosan alkalmazott munkaviszonyban történő teljes munkaidős foglalkoztatástól.Magyarországon a Munka Törvénykönyve (továbbiakban Mt.) a következőketsorolja az atipikus munkavégzés körébe: részmunkaidős foglalkoztatás, rugalmas munkaidő,kötetlen munkaidő bedolgozói jogviszony, távmunka és típusai, otthon végzett munka, mobiltávmunka (pl.: tanácsadók, területi képviselők, üzletkötők), virtuális irodában végzett munka,távmunka-központokban (teleirodában). E mellett a teleházakban végzett munka, kölcsönzöttmunkaerő, munkakör megosztás (job-rotation), alkalmi munkavállalás, önfoglalkoztatás, diákokfoglalkoztatása, ösztöndíjas foglalkoztatás (munkatapasztalat-szerzés biztosítására jönlétre), megbízási jogviszony (Ptk. szabályozza).
A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési KarMunkatudományi Kutatócsoportja kilenc évvel ezelőtt alakult. Az alapításkor meghatározottakszerint a csoport fő célja a munkatudomány háttérterületeinek gyakorlati alkalmazásáraés a munkaügyi szakpolitikák fejlesztésére vonatkozó tudományos kutatások megvalósításavolt és ma is az. A megalakulás óta eltelt időszakban a Munkatudományi Kutatócsoport 16különböző mélységű és kiterjedésű kutatást végzett. E kutatások nagyobb része a munkaszervezéshez,a munkaszociológiához kötődő foglalkoztatási, munkaerő-piaci előrejelzéseketis tartalmazó elemzéseket foglalt magában. Emellett jelentős területe volt a csoport tevékenységénekaz ergonómia és a munkaegészségügy részdiszciplína, valamint a foglalkozásirehabilitáció fejlesztéshez való hozzájárulás mind hazai, mind nemzetközi szinten. Az EmberiErőforrások Minisztériuma és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért KözhasznúNonprofit Kft. támogatásával 2017. március 1-el kezdtük meg a „Megváltozott munkaképességűszemélyek atipikus foglalkoztatási lehetőségei a Dél-Dunántúlon” című kutatásunkat.Tartalma szerint: az atipikus foglalkoztatás lehetőségeinek kutatással történő feltárásával,HR módszertanának bemutatásával segíteni a munkáltatókat a megváltozott munkaképességűemberek ilyen típusú alkalmazásában a nyílt (elsődleges) munkaerőpiacon keresztül,valamint javaslatok kidolgozása a szakpolitika számára. Eredménycéljaink között szerepeltegy általánosan alkalmazható gyakorlati példatár és módszertan kimunkálása a FEOR főcsoportokalapján, generális és esetenként specifikus módon és egy, a példatárhoz kapcsolódó,tematikus és életszerű video készítése.
Pécsi Tudományegyetem
Munkatudományi és Foglalkozás-egészségügyi Kiválósági Centrum