Még nem választott tesztet

Pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci esélyei a Déldunántúli régióban 2025-ig

BEVEZETÉS, A KUTATÁS MEGALAPOZÁSA

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Magyarország népessége 9 millió 982 ezer fő volt, A 2011-es népszámlálási adatok szerint Magyarország népessége 9 millió 982 ezer fő volt,2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző, 2001. február 1-jei népszámlálás alkalmával. Az elmúltévtizedben az ország minden területén természetes fogyás volt tapasztalható, a halálozásokszáma az ország valamennyi megyéjében és Budapesten is meghaladta a születéseket.

Az előző, 2001. évi népszámláláshoz viszonyítva a Dél-dunántúli régió megyéi közül Baranyában4,8%-os, Somogyban 7,1%-os míg Tolna megyében 7,5%-os volt a népesség csökkenése. Tovább árnyalja a képet, ha figyelembe vesszük azokat az adatokat, amelyek a felnövekvő nemzedéket mutatják be. A 0-14 éves korcsoport létszámvesztésének országos aránya a 2001-i népszámlálási adatokhoz viszonyítva 14,9%-ot tesz ki. Baranyában ez az arány 22%,Somogy megyében 20,6%, míg Tolnában 26,2%.

 

Magyarországon a 2012/2013-as tanévben a középfokú nappali rendszerű oktatásban résztvevők száma minden iskolatípusban csökkent. A szakiskolák, speciális szakiskolák tanulólétszáma9%-kal. A gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulólétszám negatív trendje is továbbfolytatódott. A 2012/2013-as tanévben az előző évhez képest a szakközépiskolai nappali tanulólétszám3,8%-kal, a gimnáziumi nappali tanulólétszám 2,9%-kal csökkent. Míg 1990/91-ben a középfokú oktatásban résztvevő tanulók 44%-a szakiskolában (szakmunkásképzőben)tanult, addig 2012/2013-ben arányuk 23% volt. Az általános képzést nyújtó és a felsőfokútanulmányokra eredményesebben felkészítő gimnáziumok részaránya 24%-ról 35%-ra emelkedett. A legnépszerűbb intézménytípusba, a szakközépiskolába járó tanulók aránya 33%-ról41%-ra változott. A Dél-dunántúli régióban a 2012/2013-as tanévben, általános iskolában a tanulók száma 68 076 fő, szakiskolában és speciális szakiskolában 15 044 fiatal, gimnáziumban19 511 diák és szakközépiskolában 19 444 fő volt.

Magyarországon a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2013 év átlagában 66 025 fő volt. Az összes regisztrált pályakezdő álláskeresőnek 35%-a nyolc általános iskolával és alacsonyabb végzettséggel rendelkezik; szakmunkásképzőt és szakiskolát 20,9%-uk végzett; középiskolai, szakközépiskolai végzettsége volt 39,3 százalékának; míg a diplomások 5,8%-ot képviseltek. A Dél-dunántúli régióban a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma ugyanezenidőszakban 8 169 főt tett ki, ha azonban az összes 25 év alatti regisztrált álláskeresőfiatalt vizsgáljuk, akkor ez a szám nagyobb, megközelíti a 12 000 főt.

Baranya, Somogy, Tolna megye általános munkaerő-piaci helyzete nem kedvező a strukturálismunkanélküliség, ezen belül a pályakezdő fiatal munkanélküliek számának mérséklésére. A gazdaság lassú növekedési üteme mellett olyan problémák jelentkeznek, mint a fiatalok iránt elégtelen munkaerő-piaci kereslet, az alacsony kereseti lehetőségek, a szakképzés meglévő ellentmondásai és egyes területeken a túlképzésből adódó gondok.

Az MTA kutatása szerint 2010 és 2020 között tovább nő a népesség iskolázottsága, de lassabban, mint az előző évtizedben.4 Részleteiben:

  • Az általános iskolai végzettségűek aránya 2000 és 2010 között 9 százalékponttal csökkent, 2020-ig további 5 százalékpontos csökkenés lenne várható az alapverzió szerint.
  • A középfokú végzettségűek arányában nem számíthatnánk nagyobb átrendeződésre2010 után, ha az alapverzió feltételei érvényesülnének.
  • A szakiskolai végzettségűek aránya 2014-ig 27%-os arányra növekedne, majd ezt követően szinten maradna, illetve egészen csekély mértékben csökkenni kezdene.
  • Az érettségizettek aránya 2020-ra elérné a 38,7%-os, a diplomások aránya pedig a21,1%-os szintet.

Ezt az állapotot a felsőfokú szakképzés egyetembe integrálása módosítani fogja, azonban csak a 2013. szeptemberi, első teljes beiskolázási forduló ténye ismeretében lehet majd hosszútávra értékelni.

Mindebből következően a kutatás indokoltsága, társadalmi és szakmai szükséglete az alábbiak szerint foglalható össze:

  • A gazdaság és a munkaerőpiac egymáshoz való optimális illeszkedésének biztosításához elengedhetetlenül fontos egy, a tényleges gazdasági és munkaerő-piaci érdekeket kiszolgáló többszintű képzési rendszer kialakítása.
  • Olyan információs és szakmai segítő rendszer kialakítására van szükség, amely a pályaválasztás és a munkaerő-piaci igények közötti összhang megteremtéséhez megfelelőalapot biztosít a régióban. Mindemellett fontos a képzett munkaerő megtartásához és vonzásához szükséges álláshelyek kialakításának ösztönzése a régió humánerőforráspotenciáljának javítása érdekében.
  • Megoldandó a képzési profilok tartalmának modernizálása, a kompetencia alapú képzéselvárásainak abszolválása az oktató és nevelő intézményekben.
  • Olyan szakképzési rendszer kialakítása szükséges, amely megfelel a kornak és változóigényeinek, rugalmasan reagál a munkaerő-piaci kihívásokra, hozzájárul az egész életen át tartó tanulás kívánalmának erősítéséhez.
  • Szükséges a ténylegesen megjelenő munkaerő-kínálat és a munkaerő-piac kereslete közti markáns eltéréseket komplex módon kiigazító pályaorientációs szisztéma kidolgozása.
  • Lényeges feladat a kibocsátott munkaerő kompetenciáinak fokozása a gyakorlatban megjelenő igényekkel szemben, az átadott tudás, készségek és képességek folyamatosfejlesztése révén.

A fentiek mellett fontosnak tartjuk leszögezni, hogy a kutatás fő hangsúlyi kérdései és a vizsgálat döntően a szakképzés területére és az onnét kikerülő pályakezdőkre koncentrál.

Teljes kutatási anyag

Ajánlatkérés

Önnek miben segíthetünk?