Még nem választott tesztet

BEVEZETÉS

A közelmúltban lezajlott válságfolyamatok érzékenyen érintették Magyarországot, így a Dél-dunántúli régiót is. A régió gazdasága és ebből adódóan munkaerőpiaca (keresleti-kínálati viszonyai) elmaradt és elmarad az országos átlagtól. Az okok azonban korábbra vezethetők vissza. A régió a kilencvenes évek második felében, éppen a felgyorsult gazdasági növekedés szakaszában nem tudta felvenni a versenyt az ország többi régiójával. Ennek oka részben a nem kedvező infrastrukturális adottságokban, részben az akkori határmenti területek jelentette bizonytalanságban, valamint az öröklött gyenge iparosodottságban keresendő.

A munkaerő kiáramlása a régióból az elmúlt öt évben megnőtt mind külföldre, mind pedig a kedvezőbb, a jobb gazdasági és foglalkoztatási potenciállal rendelkező régiók felé. Az országon belüli, valamint a nemzetközi vándorlási folyamatok eredményéből adódó népesség-változás nem egyformán érintette az ország egyes területeit. A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertese az elmúlt évtizedben Pest megye volt, de például pozitív, népességet növelő hatása volt a vándorlási egyenlegnek Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Fejér, Csongrád, Vas, Komárom-Esztergom megyében. Az előbbiekkel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Nógrád, Baranya és Veszprém megyében a természetes fogyásból adódó népességveszteséget a migrációs negatívum is növelte.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Közismert tény, hogy a fogyatékos emberek foglalkoztatottsága Magyarországon – az Európai Közismert tény, hogy a fogyatékos emberek foglalkoztatottsága Magyarországon – az Európai Unió átlagához képest – rendkívül alacsony. 2008-ban a GDP 2,9%-át, összességében 725milliárd forintot fordított az ország az aktív korúak rokkantsági nyugdíjára, illetve az egészségkárosodottszemélyek szociális járadékainak finanszírozására.1 Az emberi jogi érvek mellett gazdaságpolitikai érdekek határozzák meg a fogyatékosságügyi politika egyik legfontosabb célkitűzését: minden munkaképes korú, fogyatékos, megváltozott munkaképességűember számára biztosítani kell a munkahely megőrzését, illetve a munkába visszavezetőutat.

A KSH 2008. IV. negyedévi adatai szerint a 18-64 éves megváltozott munkaképességű személyek23%-a, 216 ezer fő dolgozott, és négyötödük számára a megélhetést kizárólag amunkából származó jövedelem biztosította. Emellett közel 38 ezer fő egészségromlásából adódóan keresetén kívül rokkantsági nyugdíjban, illetve járadékban részesült. A nem dolgozómegváltozott munkaképességű személyek legnagyobb része 60%-a rokkantsági nyugdíjat, illetve járadékot (mintegy 430 ezer fő), 22%-uk saját jogú öregségi, illetve öregségi vagy hozzátartozói nyugdíjat kapott.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A helyi foglalkoztatás-fejlesztés a helyi gazdaság és munkaerőpiac fellendítését célzó intézkedéseket foglalja magában. A lokális foglalkoztatás a munkaerőpiac fő áramlatán kívülimunkahely-teremtés olyan helyi foglalkoztatási projekteket jelent, amelyek egy-egy kisebb közösség számára hasznos tevékenységek ellátására irányulnak. Úgy kíván munkavégzésilehetőséget biztosítani a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjainak, hogy támogatást nyújt a felkészüléshez. Hatóköre nem korlátozódik a non-profit szektorra, hanem átfogja a jövedelemtermelő szektor egy részét is, azt, amelyik a közösség érdekében tevékenykedik. Aktivizálja a rejtett szükségleteket, és megpróbálja a helyi gazdaságban összeegyeztetni a szolgáltatások hatékonyabb nyújtását a nagyobb szolidaritással.
Ugyanakkor a helyi gazdaságfejlesztés nem egyszerűen csak helyi szintre leképezett gazdaságpolitika, hanem kifejezetten a helyi „piac” élénkítését, a helyi gazdasági-kereskedelmikapcsolatok bátorítását, szélesítését jelenti, helyi és térségi léptékben, a helyi fejlesztésmódszertana alapján. A helyi gazdaságfejlesztés ezért alkalmas eszköz olyan térségek, települések gazdaságának és gazdasági erőforrásainak dinamizálására, ahol a gazdaságfejlesztésáltalános eszközeivel nem lehetett eredményt elérni. Ez természetesen nem jelent szűkítést, azaz a helyi gazdaságfejlesztés egyaránt alkalmazható szegényebb és gazdagabb régiókban, kistelepüléseken és nagyvárosokban, perifériákon és agglomerációkban.

BEVEZETÉS, A KUTATÁS MEGALAPOZÁSA

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Magyarország népessége 9 millió 982 ezer fő volt, A 2011-es népszámlálási adatok szerint Magyarország népessége 9 millió 982 ezer fő volt,2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző, 2001. február 1-jei népszámlálás alkalmával. Az elmúltévtizedben az ország minden területén természetes fogyás volt tapasztalható, a halálozásokszáma az ország valamennyi megyéjében és Budapesten is meghaladta a születéseket.

Az előző, 2001. évi népszámláláshoz viszonyítva a Dél-dunántúli régió megyéi közül Baranyában4,8%-os, Somogyban 7,1%-os míg Tolna megyében 7,5%-os volt a népesség csökkenése. Tovább árnyalja a képet, ha figyelembe vesszük azokat az adatokat, amelyek a felnövekvő nemzedéket mutatják be. A 0-14 éves korcsoport létszámvesztésének országos aránya a 2001-i népszámlálási adatokhoz viszonyítva 14,9%-ot tesz ki. Baranyában ez az arány 22%,Somogy megyében 20,6%, míg Tolnában 26,2%.

Ajánlatkérés

Önnek miben segíthetünk?