BEVEZETÉS
A közelmúltban lezajlott válságfolyamatok érzékenyen érintették Magyarországot, így a Dél-dunántúli régiót is. A régió gazdasága és ebből adódóan munkaerőpiaca (keresleti-kínálati viszonyai) elmaradt és elmarad az országos átlagtól. Az okok azonban korábbra vezethetők vissza. A régió a kilencvenes évek második felében, éppen a felgyorsult gazdasági növekedés szakaszában nem tudta felvenni a versenyt az ország többi régiójával. Ennek oka részben a nem kedvező infrastrukturális adottságokban, részben az akkori határmenti területek jelentette bizonytalanságban, valamint az öröklött gyenge iparosodottságban keresendő.
A munkaerő kiáramlása a régióból az elmúlt öt évben megnőtt mind külföldre, mind pedig a kedvezőbb, a jobb gazdasági és foglalkoztatási potenciállal rendelkező régiók felé. Az országon belüli, valamint a nemzetközi vándorlási folyamatok eredményéből adódó népesség-változás nem egyformán érintette az ország egyes területeit. A vándorlási folyamatok legnagyobb nyertese az elmúlt évtizedben Pest megye volt, de például pozitív, népességet növelő hatása volt a vándorlási egyenlegnek Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Fejér, Csongrád, Vas, Komárom-Esztergom megyében. Az előbbiekkel szemben Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Nógrád, Baranya és Veszprém megyében a természetes fogyásból adódó népességveszteséget a migrációs negatívum is növelte.